Útikönyvek: Csibor Zoltán - Vakulya Norbert: Horvátország nagy útikönyve
Horvátország nagy útikönyve / Csibor Zoltán, Vakulya Norbert ; [fényképek, ill., ... térképek Vakulya Norbert]. - Budapest : Dekameron, [2004]. - 495 p., [12] t. : ill., részben színes ; 22 cm. - (Dekameron útikönyvek, 1588-6484) - ISBN: 963-9331-49-X (fűzött)
Útikönyv kritika. Megjelent: 2009. decemberA helyszín bejárásának hiánya
Nem olvastam ugyan végig az útikönyvet, de belelapozva feltűnt, hogy legalábbis néhány helyet a szerzők nem jártak be személyesen. Erősen vélelmezhető, úgy is fogalmazhatnék, hogy ordít, hogy az útikönyvet vagy részeit a szerzők ilyen-olyan forrásokat összeollózva írták meg. Pl. a 186-187. oldal szövegét átnézve erősen felmerül a könyv hitelességének, használhatóságának a kérdése:
- "A sziget [Pag] északnyugati végén a sziget hosszú testéből a szárazföld irányába kiágazik egy terebélyes félsziget, mely igen közel esik a velebiti parthoz, ezért ide, Žigljen faluba telepítettek egy autóskompot..." - nem tudom, hogy a szerzők hogy definiálják a falu fogalmát, de Žigljenben egy kanyi ház nem található, ugyanis ez egy öböl. Néhány térkép talán falunak jelzi...
- "A novaljai apró kavicsos, lágy lejtésű strandok, név szerint a Zriće [sic!] és Straško i [sic!] Caska" - az "i" egészen úgy tűnik, mintha egy horvát nyelvű honlap szövegéből figyelmetlenség miatt bent maradt volna az "és" a könyvben.
- 204-205. oldal: Biograd na moru esetében hosszasan ecseteli a könyv, hogy itt gyakorlatilag nincs semmilyen látnivalő, majd a végén magyar vonatkozás gyanánt közli, hogy itt állt az ősi Tengerfehérvár városa, ahol Könyves Kálmánt horvát királlyá koronázták. Úgy olvasható, mintha Biograd és Tengerfehérvár két külön helység lenne.
Laza szöveg, állandó közhelyek, kevés információ
A könyv ígéretéhez ("Az eddigi legteljesebb!") és terjedelméhez képest (495 oldal) nagyon kevés információt tartalmazó könyv azért ilyen vastag, mert a lazára vett stílusban előadott tartalmat kitömik teljesen haszontalan, újra és újra, azaz állandón és megint csak ismétlődő, a honlapokra jellemző közhelyekkel. Visszaköszönő fordulatok, információt helyettesítő bekezdések szólnak a kedvező erdős-ligetes fekvésű halászfalvakról, ahol a a bortermelésen, olivaolaj termelésen kívül a helyiek most már főleg idegenforgalomból élnek, a helyiektől vásárolható házitermékekről (helyi konkrétumok nélkül), a családosok számára is ideális, lassan mélyülő partokról, a halat, de azért más gasztronómiai különlegességeket is kínáló éttermekről, a szálláslehetőségek bőségéről (helyi konkrétumok nélkül). Példa a 205. oldalról: "Sukošan évtizedek óta kedvelt nyaralóhely, s ez azért lehet, mert több fegyvertényt is bevet a nyaralók elcsábítására."
Összeadva több tíz oldalt adnának ki a könyvből azok a haszontalan mondatok, amelyek a térképről leolvasott információkat öntik szavakba:
- "Mandre egészen közel esik Šimunihoz, a nyílt tenger, illetve közvetlenül Maun és Škrda szigetei felé néz."
- "Mandréból északkeletre Kolan falunál érjük el a sziget főútját."
Fotók, illusztrációk: kis képek ömlesztve, képfeliratok nélkül
A könyv nagyrészt a magyar útikönyvek szegényes hagyományait követi abban, hogy a főbb látnivalókat, nevezetességeket tartalmazó fotókat a leíró részektől elkülönítve, színes táblákban adja. Az egyébként nem túl szép és amúgy is kis méretű képek értékét tovább rontja, hogy az apró képek ömlesztve találhatók a táblákon, így nem derül ki, hogy mit is ábrázolnak. A szöveges oldalakon a témákhoz kapcsolódó, egyes helyeket, helyszíneket ábrázoló rajzok is helyet kaptak. Kérdés, hogy a jópofaságon felül ezeknek mi a haszna egy útikönyvben.
Hiányzó kiadási évszám
Útikönyvről lévén szó, a frissességet felmérendő, a könyvet kézbevéve az egyik első dolgom a könyv kiadásának az idejét kideríteni. Ez más műfajban nem szokott gondot okozni, a címoldal vagy az azt követő oldal általában tartalmaz a kiadás, keletkezés évére vonatkozó információt. Csibor és Vakulya könyve azonban beleesik abba a hibába, hogy ezen két oldal közül egyikből se, sőt, a bevezető soraibótl sem tudható meg, hogy végülis mikori a könyv. Nem tudom, hogy csak figyelmetlenség vagy egyéb véletlenség az évszám hiánya, vagy esetleg így próbálják meg később is eladhatóvá tenni (kvázi frissnek beállítani) a könyvet.
Tengerpart vs kontinentális részek: jó arányok
Tekintettel arra, hogy a Horvátországba utazó magyarok nagy része a tengerpartot veszi célba, jórészt feleslegesnek tartom az ország északi és középső részeinek terjedelmes bemutatását egy horvát útikönyvben. A Horvátország nagy útikönyve arányai ebből a szempontból jók, kb. a könyv 1/10-e tárgyalja a kontinentális részeket.